A Raanus család

Zod Raanus "A RAANUSOK" című krónikája

I. rész: Dédapám, Denevéres Mario

Mario Raanus az első Umbulda elleni hadjáratban csatlakozott a Tudósok Szabad Páholyához. Mindez egy elhagyatott erdőben történt, ahol a skorpiók éppen néhány elhurcolt tudós után kutattak. Mario segített kiszabadítani a foglyokat a gonosz varázsló által irányított gólemek búvóhelyéről, és mivel úgyis hontalanul bolyongott, hát örömmel visszajött a sereggel a Páholyba.

De miért is volt hontalan ez a zseniális elme? Miért volt a hátára szíjazva a családi ötletláda, miközben ő szórakozott motyogással bandukolt hegyen át, völgyön át?
A válasz a Raanusok természetében keresendő. A Raanus család ősi tudóscsalád volt, amely a Heuréka szigeteken élt és alkotott nemzedékeken keresztül. Mario feljegyzése szerint:

"Mi találtuk fel az Almahéj-göndörítőt, a Borkóstoló fiolát, a Cicomát... foglalkoztunk Delejes dolgokkal... mi bukkantunk rá az Ezerjófű ezeregyedik felhasználási módjára... mi készítettünk Fellegűzőt, bár ez nem mindig működik... ám a Gonoszul gombolódó ruhák igen... Mi alkottuk meg a Hibajavítót-javítót, és az idegenlégió mintájára az Idegenföldiót... az egyik ősöm építette fel a Jótett helyébe jót várat, és benne is lakott élete végéig... Raanus faragott először Kosszarvból furulyát, Raanus szerkesztette meg a Lábvízmelegítőt, a Magputtyogtatót... Raanus nemesítette a Nebánts virágot és aratott Osztatlan sikert... Mindezenek kívül mi találtuk fel a Pirulát, a Qlimázt, mi tudtunk először Rejtképet fejteni, s egy matematikus ősöm bizonyította be a Selyemsík létezését... No és megemlítheném a Túrórudit, az Ukkmukkfukkot, a Varianciaanalízist, vagy az X-szárnyú léghajót, aminek nagy jövőt jósolok... csakúgy mint az Yldikónak és a Zajtalanul járó cipőnek..."

A Heuréka sziget azonban az egyik kísérlet során felrepült az égbe. A családból csupán Mario maradt idelent, mert ő éppen csónakázott és az ötletláda segítségével méréseket végzett. Ámuló szemei végigkísérték egykori otthona felemelkedését. És soha többé nem látta viszont a családját...

A Páholyban azonban új otthonra lelt. Hamarosan barátságot kötött Akrim Calendillel, akivel életük végéig együtt fúrtak-faragtak, szereltek és fejlesztettek a Tudomány Tornyában. Leghíresebb találmányuk a denevéremberes fémkereső volt: amelyet önmagukról Makrimnak neveztek el. A találmányt az Invcitusok visszatérésekor rendezett gyűlésen használták a Piros Polip Mulatóban. Először és utoljára. A Szent és Láthatatlan Inkvizíció azonnal bezúzta. A legenda szerint maga a főisten jelent meg a Tudomány Tornyában, hogy nemtetszését fejezze ki... és hasonló dörgedelemben részesültek a Fekete Özvegyek is, akik megrendelték az eszközt. Így utólag már nehéz megítélni mi az igazság. De tény, hogy a denevéremberes fémkereső azóta is a tiltott találmányok listáján szerepel. Az akkori főmagiszter, Káosz d'Kataklizma pedig azzal büntette Mariót, hogy magiszternek nevezte ki, mégpedig a Találmány-visszafejlesztési ügyek felelősévé.

Életének derekán Mario nőül vette Welenát, a bájos tündérlányt. Róla kapta nevét az időről időre megrendezett Welena-vita. Dédanyám nagyon kíváncsi természetű nő volt, örökké kérdezett, néha fél tucat tudósnak is össze kellett dugnia ősz fejét, hogy választ adjanak okos felvetéseire. Dédapám a Tudomány Tornyának tetején, a csillagvizsgálóban vette feleségül Welenát, a tanújuk természetesen Akrim Calendil volt... Az ifjú pár a Tengerikígyó Fürdőházban töltötte nászútját, és lett nekik egy fiuk: Weleno.

II. rész: Nagyapám, Kalandor Weleno

Mario Raanus nem sokat élt fia születése után. Hirtelen fájdalmas betegséget kapott, miután a műhelyében egy rozsdás csavarral alaposan belekarcolt a karjába. Így a kis Welenot a régi jóbarát, Akrim Calendil nevelte férfivá. Welena sem természetes halállal távozott, egy gyémántkígyó marta meg... az akkor 16 éves fia karjában mondta el utolsó szavait, aztán a városi ispotályba vitték, de nem tért többé magához.

Weleno, aki anyai és apai részről is vérbeli tudóscsaládból származott, és a Páholyban nevelkedett, sokáig semmilyen érdeklődést nem mutatott a tudományos kihívások iránt. Annál inkább kedvelte a harcot, s főleg azt, ha szörnyekkel csatázhatott.

(Weleno Raanus, a szörnyek ellensége, a hölgyek jóbarátja)

Akrim Calendilnek volt vele baja elég... a legemlékezetesebb eset Fiola Bibordo kiszabadításához kötődik.

Történt ugyanis, hogy az akkor főmagiszter, Nalfa d'Kataklizma beleszeretett a Tivornyázó tulajdonosának, a Család oszlopos tagjának, Stirnernek a keresztlányába: Fiola Bibordóba. Mikor megkérte a lány kezét, Stirner egyszerűen bezáratta őket a Tivornyázóba, és üzent a Páholyba, hogy addig nem látják vissza a vezérüket, amíg ki nem fizetik érte a váltságdíjat. A TSZP-ben zűrzavar keletkezett, a bosszút kiáltók szava hangosabb volt a nyugalomra intőkénél... és többen (köztük Weleno és Akrim Calendil is) kirohantak a Páholyból, be a Tivornyázóba, ahol összetűzésbe kerültek a fogadót védő Taurusz Helyőrséggel. Az idős és tekintélyes Akrim visszazavarta a forrófejű ifjakat, és ott maradt, hogy mindent megfigyeljen, ami csak a Tivornyázóban történik. Másnap reggel az egyik belsővárosi utcán találták meg a holttestét.

Weleno ekkor égtelen haragra gerjedt, és annak ellenére, hogy semmi sem utalt arra, hogy ennek a gyilkosságnak köze volt a Tauruszhoz, válaszként gúnyversekkel firkálta tele az utcát és a Tivornyázót, majd eltökélte, hogy a Nalfa kiszabadítására induló skorpiókülönítményhez csatlakozik, és véres bosszút áll. Csakhogy Szent Negator másképp rendelkezett. A magisztertanács a küldöttség vezetőjének Nuada Fenrist nevezte ki, aki a rá jellemző higgadtsággal elérte, hogy némi ökölharc után átadhassák Stirnernek a váltságdíjat és kiszabadulhasson a főmagiszter...

Weleno Raanus az eset után nagyon magába fordult. Mintha a bölcs Akrim lelkének egy darabja szállt volna belé... Elhatározta, hogy szörnyvadász tapasztalatait tudományos munkában írja le, így vette át az Aranyos d'Kataklizma által megkezdett Szörnyszótár szerkesztését.

A Helytartóság megalakulásának idején járunk... A dög-zugi öldöklés után Weleno is közötte volt azon páholyos önkénteseknek, akik a halottakat takarították el az Éjtemplom elől. Ekkor... azt mondják... látomása támadt... tény, hogy ezt követően fogalmazta meg az Ösvények Vallását. Ötletét az Első Törvényhozó Gyűlésen heves vita után a városi magisztertanács elutasította... ám azt is mondják, hogy az istenek viszont tetszéssel nyilatkoztak róla...

Buzgalma jutalmául Weleno megkapta a Helytartótól azt a jogot, hogy összehívhassa a távolrévi zsinatot, ám sohasem élt vele. A papi életforma helyett sokkal jobban vonzotta a felfedezők élete, és a felváltva forgatta a tollat és a kardot, részt vett a Páholy tudományos életében és expedícióiban egyaránt.

Elég későn nősült, felesége a nála tíz évvel idősebb Megolda lett, a Megoldok szépséges és vakmerő leánya. Valószínűleg ez a nő volt az egyik oka annak, hogy Weleno gyakran öltött skorpióegyenruhát. Két gyermekük született: Vitalia és Megold, akik mind tudományos munkásságban, mind hírhedt vakmerőségben túlszárnyalták szüleiket...

III. rész: Anyám, Vöröskendős Vitalia

Folyton a fején viselte, ezért nevezték így. Narancssárga magiszteri köpenye alól kivillanó piros-fekete csíkos harisnya, hollófekete haján a kalózosan megkötött vörös kendő - ez volt anyám, magam is jól emlékszem...

Vitalia a Raanusok finom eszét és a Megoldok bátorságát örökölte. Olyan tudós volt ő, aki mindig a maga feje után ment. Egyik korai levelében arról ír, hogy a példaképe Roulett Coriolis... talán ez vezette őt kamaszlányként ahhoz a döntéshez, hogy a Thrillpletykák riportere legyen. Tulajdonképpen egész életműve elolvasható a maga idején igencsak hírhedt újság immáron megsárgult lapjain...

Vitalia Raanus számos riportot készített, egyike volt, aki a Helytartóság kényes ügyeit feszegette. Írt a divatról, a kultúráról, a városi fogadókról, bármiről, ami felkeltette érdeklődését. Közben a Raanusok örökségét sem hanyagolta el, Weleno jegyzeteiből kiindulva megírta a Szörnyszótár bevezető fejezetét: a "Fajok leírásá"-t, ami egy csapásra hírnevet szerzett neki. Ismerősök és ismeretlenek is elismerő szavakkal illették.

Sokat dolgozott. Mindenütt ott volt. A magisztertanácsban éppúgy, mint a kinti tudományos rendezvényeken. Úgy tűnt, hogy nem is akar férjhez menni, végleg eljegyezte magát a tudománnyal... ám ekkor történt valami... a Coriolis szobában lévő tükör eltörött... és csakhamar kiderült, hogy a rajta végigfutó repedés egy téridőkaput nyitott meg. Az akkori főmagiszter, Lappa d'Kataklizma és felesége, Nyarga, a varázslólány átlépték ennek a különös kapunak a küszöbét, majd mikor onnan visszatértek, elmondták, hogy a múlt széttört idősíkjainak labirintusában tévelyegtek... generációkon át eljutottak egy ősi Coriolis-kastélyba, ahonnan egy csillagász segítségével keveredtek vissza. Ez a csillagász, Zod Iacus lett az én apám...

Forrás:
- páholyos szakdolgozatok
- a Páholy története
- Thrillpletykák
- Tintalanne d'Kataklizma történeti munkái
- a Raanus család Ötletládájában őrzött levelek, pergamenek

Mindezt lejegyeztem a Páholyban, a mágia üstökösének felbukkanásakor

Zod Raanus

d

d

Címek, címerek, amelyeket Raanusok viseltek:

Találmány-visszafejlesztési magisztrátus (Mario, később Weleno)

Szörnyszótár-szerkesztő magisztrátus (Weleno, később Vitalia)

d

d

Raanusok szakdolgozatai

Mario Raanus - Akrim Calendil:
MAKRIM
- denevéremberes fémérzékelő -

Tartozékok:
- 2 azaz két darab raanusketrec
- 6 azaz féltucat raanus-módon idomított mutáns denevérharcos
- 4 azaz 2 a négyzeten darab cuclisüveg

A fémkereső üzemeltetéséhez szükséges egy jó vájlingnyi cukrosvíz.

Használata:
1. Erősítsük fel az üres ajtófélfa két oldalára a raanusketreceket úgy, hogy a be nem deszkázott oldaluk nézzen az átjáró felé, egymással szemben.
2. Helyezzünk beléjük egy-egy raanus-módon idomított mutáns denevérharcost (ehhez nem árt sólymászkesztyűt viselni).
3. Tartsunk készenlétben egy cukrosvízzel telt cuclisüveget.
4. Ha az ajtófélfák között fémből készült tárgyat visznek át bármilyen módon, becsomagolva, bebugyolálva, nyíltan, vagy rejtetten, a két denevérharcos azonnal artikulátlan hangon vijjogni kezd...becsapni lehetetlen őket.
5. FONTOS!!! Amikor a vijjogás felhangzik, a cumisüvegből egy kis korty cukrosvizet kell adni mutánsoknak - és félóránként ajánlatos cserélni őket a ketrecben.

Megjegyzés
A raanuskapu a nemes és nemtelen fémeket, valamint ezek ötvözeteit egyaránt jelzi - tehát nem csak fegyverek, hanem ékszerek, csatok, sarkantyúk esetén is teljes hatásfokkal reagál. A határidő rövidsége miatt még nem sikerült jobban finomítunk a működését, de a célnak - véleményem szerint - tökéletesen megfelel.

d

d

Weleno Raanus:
A SZÖRNYSZÓTÁR KÉSZÍTÉS NEHÉZSÉGEI

I. Történeti bevezető: A szörnyek tanulmányozása a Páholyban

A kezdetek kezdetén, mikor még a mágia is legális volt Távolrévben, a Tudósok Szabad Páholyában működött egy úgynevezett Szörnyszertár. Ez a helyiség arra szolgált, hogy a kincsvadászat során elejtett rémeket ide behozták a harcosok és preparátumokat készítettek belőlük: kitömték és/vagy befőttes üvegbe tették őket. Később ez a különös laboratórium a Tudomány Tornyának pincerészébe került át, de Távolrév Ostroma alatt a nagyrésze tönkrement.

II. Kérdésfeltevés: Mit tudunk jelenleg a szörnyekről

Egy ősi szakdolgozat említi őket először: Chromus Gulden fejtegeti 'A fejlődés módszertana' c. írásának Kincskeresés fejezetében, hogy a napnak mely szajában aktívak a nagyobb szörnyek. Ezután hosszú ideig (öt emberöltőn keresztül!) nem született semmilyen tudományos értekezés a témában.
Az érdeklődés Amae d'Kataklizma idején fordul ismét a szörnyek, egészen pontosan a sárkányok felé, melyet egyesek szerint a 'Sárkánykaland' néven ismert történet váltott ki. Mások szerint ez kutatási kedv Dorohtree Azuri utódaiban jelent meg markánsan mégpedig azért, mert a királylány gyermekei ösztönösen vonzódnak a sárkányokhoz (lásd. a népmeséket, amelyek tudvalevőleg a bölcsesség tárházai, ott mindig együtt jár a királylány és a sárkány motívuma). De lehet, hogy a sárkány átkáról van szó csupán, aki megfenyegette Amae-t, hogy egyszer még visszajön a Páholyba és bosszút áll... talán ezért lesik a mai napig a Kataklizmák az eget... várják a sárkányt.
A lényeg, hogy Amae legidősebb gyermeke, Aranyos volt az első, aki újra szakdolgozatot írt egy szörnyről, nevezetesen a ghoul-szolgáról, valamint nekifogott a 'Szörnyszótár' elkészítésének.
A legutóbbi szakdolgozatot pedig Amae unokája, Nalfa követte el, aki a sárkányok tűzokásádi képességének hogyanját taglalja művében.

III. A szörnykutatás jövője

Jelenleg két irányvonal van tehát a szörnyek tudományán belül:
1. a sárkányológia
2. a szörnyek rendszerezése

A sárkányológia igen népszerű, hisz nem csupán a Kataklizmák támogatását élvezi, hanem társult hozzánk az Universitasból Respectus professzor is, aki felépíttette a csodálatos és mágikus szenélyt, a Sárkányáriumot, amely segítségével valószínűleg sok érdekes megfigyelést tudunk majd tenni. Ki tudja, talán még sárkánylovas-szakasza is lesz a Vörös Skorpió Századnak. (Ha lesz, akkor én akarok lenni a hadnagya.)
A másik út a 'Szörnyszótár' elkészítése volna, amely véleményem szerint igazi tudóshoz méltó feladat. Szükséges hozzá a fenevadak legyőzésének alapszintű ismerete, a könyvtárazásra fordított idő és szorgalom és mindenekelőtt a lényeglátás kéepssége, hogy a sok-sok leírásból kiemeljük azokat a jellemzőket, amelyek segítségével szótárszerű meghatározásokat tudnánk alkotni.

d

d

Vitalia Raanus:
TOLVAJ SZÖRNYEK
- apámnak -

Három olyan szörny leselkedik a becsületes kincsvadászokra odakint a katakombáknál, amelyik harc közben aranyat lop: a kobold agyfürkész, Renoru gyereke és a szlád.

Kobold agyfürkész

A kobold általában egy kicsi, hüllőszerű humanoid, gyáva és szadista hajlamokkal. Pikkelyes bőrének színe az vörösesbarnától a rozsdás feketéig bármilyen lehet. Szemei tűzként izzanak. Farka leginkább egy patkányfarokra hasonlít. Rongyos ruhákat visel, főleg a vörös és a narancssárga árnyalatait kedveli. Beszéde érthető, bár hangja olyan, mint a kutyaugatás.
A kobold csak akkor mer nyíltan támadni, ha túlerőt tudhat maga mellett - legalább kettő az egy ellen -, vagy trükköket használ, de tudja, hogy ez sem mindig elég, ilyenkor rendszerint elmenekül. Csak a gnómokat támadja meg gondolkodás nélkül, ilyenkor nem számolgatja az esélyeket. A harcot parittyázva kezdi, és csak akkor merészkedik közelebb, ha látja, hogy az ellenfél már legyengült. Amikor csak teheti a csapdákkal teleszórt törzsi területen rejtőzködik el, és a csapatának egy része odacsalja az ellenfeleket. Inkább homályos helyeken támad, mert az erős napfény elvakítja.
Az agyfürkész kobold Távolrév és Ötbánya környékén élő speciális fajtája eme lényeknek. A tudomány még nem talált rá magyarázatot, hogy a népnyelv miért hívja agyfürkész-nek ezeket a teremtményeket, hiszen a „zsebfürkész” sokkal találóbb volna, révén, hogy harc közben elemelik a kincsvadászok aranyainak egy részét ezek a kis bestiák.

Renoru gyereke

Weleno Raanus (néhai apám) mindenfelé kutakodott, hogy kiderítse, ki is az a Renoru. Ám azon kívül, hogy egy kövér démon, aki roppant kellemetlen sebeket ejt, senki sem tudott többet mondani. A harcosok beszámolói szerint Renoru gyermeke megtévesztően hasonlít szülőjére, mint egy kisebb hólyag a nagyobbhoz. Ám ez kis gömböc igen torkos is, ha aranypénz kerül a közelébe.

Szlád

A legnagyobb tolvaj szörny az úgynevezett „szlád”, vagy más néven: pikkelyes barru rém. A szörnyológiával foglalkozó kódexek szerint pikkelyeinek színe szürke vagy zöld lehet. A legősibb pergamanekben más írásmóddal, „slaad”-ként szerepel, amely azért érdekes, mert Távolrév egyik leghíresebb emberének, a KevInn tulajdonosának, Kevin Slaad-nak ez a családi neve! Vajon az érdemes férfiú felmenői között szládölők voltak, esetleg ők maguk származnak szládoktól? A bölcsek mindenesetre azt mondják, hogy a kereskedőkre, a kocsmárosokra és a tolvajokra ugyanaz az isten vigyáz…

(Forrás: A Szent Könyvünk: a Negator Hyper, a Rejtett Uradalom Tekercsei és Weleno Raanus feljegyzései)